A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja a fogyasztóvédelmi hatóság árrésekre vonatkozó jogszabályterverzetével kapcsolatosan

Észrevételek az ANPC jogszabálytervezettel kapcsolatosan, amely arra kötelezné a vállalkozókat, hogy nyilvánossá tegyék az árréseiket termékekre és szolgáltatásokra lebontva:

1. Az egész jogszabálytervezet csúsztatásra épül és ellentétes a jogalkotást szabályzó 24/2000-es törvénnyel.

A 24/2000-es törvény, amely a jogalkotást szabályozza a 31-es cikkelyében előírja, hogy egy jogszabály preambulummal (bevezetéssel) indul, és abban röviden fel kell tüntetni a jogszabály célját és indokait.

Igen ám, de az ANPC féle tervezet bevezetésében az indoklás egyrészt olyan általánosságokban merül ki, hogy a vásárló jobban informált legyen, a jogait illetően, hogy ezáltal racionális döntéseket tudjon hozni és a szükségleteinek illetve a pénzügyi helyzetének megfelelő termékeket/szolgáltatásokat válasszon, viszont nem ad választ arra, hogy az árrés nyilvánossá tétele hogyan szolgálja ezt a célt. (véleményünk szerint egyébként sehogy, mert a vásárlót a végső ár érdekli, nem az árrés)

Másrészt, az indoklásban az 1992-es évi 21-es kormányrendelet 18-22 és 23-as cikkelyeire hivatkozik, amelyek egyike sem írja elő, hogy az árrést publikálni kellene. A hivatkozott cikkelyek nem írnak elő semmilyen kötelezettséget a gazdasági szereplő számára arra vonatkozóan, hogy tájékoztatást nyújtson a kereskedelmi árrésről. Ezek a cikkelyek a gazdasági szereplőt csak arra kötelezik, hogy információt adjon az értékesített termékek/szolgáltatások lényeges jellemzőiről, amelyek elsősorban a mennyiségre, minőségre, szavatossági időre és hasonló tényezőkre vonatkoznak (ezek a tényezők pontosan részletezve vannak).

Mi több, a jogszabálytervezet ellentmond a 24/2000-es törvény 78-as cikkelyének, amely kimondja, hogy “A rendeleteknek, utasításoknak és más hasonló aktusoknak szigorúan az azok alapjául szolgáló és azok végrehajtására kibocsátott jogszabályok által meghatározott keretek között kell maradniuk, és nem tartalmazhatnak olyan megoldásokat, amelyek ellentétesek ezen jogszabályok rendelkezéseivel.” Amint azt fennebb említettem, ez a jogszabálytervezet a 21/1992-es, a fogyasztók védelmét szabályzó kormányrendeletre hivatkozik, ezt szabályozza, viszont az adott kormányrendeletben sehol nincs arra vonatkozó utalás, hogy árrést kellene publikálni, ami azt jelenti, hogy a jogszabálytervezet túllép a kormányrendelet keretein.

2. Elképzelhető, hogy a jogszabálytervezet alkotmányellenes

A jogszabálytervezet ugyanis ellentmond az Alkotmány 135-ik cikkelyének, amely kimondja, hogy az államnak biztosítania kell a kereskedelem szabadságát és a tisztességes verseny védelmét. Az árrések közzététele ugyanis ellentétes úgy a kereskedelem szabadságával mint a piaci versennyel, hiszen ha a versenytársak pontosan tudják, hogy egy beszállító milyen áron adta a terméket a konkurenciának, az jelentősen torzíthatja a versenyt.

A szabad piacgazdaság egyik alapelve a kereskedelmi titoktartás és az üzleti döntések önállósága. Ha a piaci szereplők nem tudják szabadon kialakítani az áraikat, mert az információik mások számára is hozzáférhetőek, az több problémát is felvethet:

a). Verseny korlátozása – Ha mindenki ismeri a beszállítói árakat, az árverseny mesterségesen beszűkülhet ami elletétes a piacgazdaság elveivel.

b). Kartellgyanús helyzetek – Ha a szereplők látják egymás beszállítói árait, az könnyebbé teheti az összehangolt piaci magatartást (pl. kartellezés), ami ellentétes a tisztességes piaci versennyel.

c). Beszállítók alkupozíciójának gyengülése – Egy beszállító nehezebben tud eltérő feltételeket kialakítani partnerei számára, mert mindenki ugyanazokat az árakat követelheti. Ez csökkentheti a rugalmasságot és az egyedi üzleti stratégiák kialakításának lehetőségét.

3. A jogszabálytervezet kivitelezhetetlen a gyakorlatban

Egy polcon levő terméknek több beszerzési ára is lehet és így lehetetlen meghatározni a pontos árrést. A jobb megértés érdekében gondoljunk például az üzletben kapható burgonyára. Az eladó a burgonyát több forrásból szerezte be, az egyik beszállítójától mondjuk 1 lejben vette meg kilóját, a másiktól viszont 1.25 lejben. A két beszállítótól megvásárolt burgonya viszont egy kupacban van és 2 lej/kg áron van eladásra kínálva. Az árrés egyik esetben 1 lej, a másik esetben csak 75 bani. Ilyenkor melyik árrés kerül kiírásra?

4. A jogszabálytervezet gyűlöletkeltésre adhat okot

A kereskedelem fortélyait nem ismerő gyanútlan vásárló csak annyit lát, hogy az eladó egy véleménye szerint magas árréssel dolgozik és ez negatív érzelmeket válthat ki belőle az illető eladóval kapcsolatosan. (néhány egyszerű példa a magas árrésre: lassan forgó árúk, amelyek alacsonyabb árrés mellett az infláció miatt vesztességesek lehetnek; zöldség-gyümölcs a magas romlandóság miatt alacsony árrés mellett vesztességes)

Figyelembe véve a fenti észrevételeket, arra bíztatunk mindenkit, aki tehet ezen aberráns jogszabálytervezet ellen, hogy állítsák meg a Piedone ámokfutását! Ugyanakkor a vállalkozóknak azt üzenjük, hogy amennyiben ez a tervezet életbe lép, úgy ne tegyenek eleget neki mivel egy esetleges büntetés esetében a fenti érvekre hivatkozva a jegyzőkönyv könnyen megsemmisíthető! A Kovászna megyei kisvállalkozásoknak a kereskedelmi kamara segíteni fog egy jegyzőkönyv fellebbezés modell elkészítésével.

KOVÁSZNA MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

EDLER András-György

elnök

Sepsiszentgyörgy, 2025 március 24