Kihágásokért eligazítás, adóhátralékért ösztönző jutalék jár - Egyet előre, egyet hátra

A vállalkozók kapnak hideget, meleget. Miközben a kormány törvényben szabályozta, hogy a hatósági ellenőrök kihágás észlelésekor egyből ne büntessenek, hanem adjanak útbaigazítást, addig életbe lépett egy olyan rendelet is, miszerint a pénzügyi ellenőrök 15 százalékos ösztönző jutalékot kapnak, ha adóhátralékot állapítanak meg.

A jogszabály értelmében az ellenőrzéssel és bírságok kiszabásával megbízott intézményeknek és hatóságoknak kötelességük lesz a kihágás észlelésekor először figyelmeztetést adni, egy tervet csatolni a hiba kiigazítására, és határidőt kitűzni, amíg a szabálytalanság elkövetője helyrehozhatja a hibát. Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő lapunknak kifejtette: van törvény, de nincs amire alkalmazni, ugyanis az alkalmazási módszertanban kell majd pontosítani, hogy konkrétan milyen kihágásokra vonatkozik. A Könyvszakértők és Mérlegképes Könyvelők Testületének (CECCAR) Kovászna megyei elnöke, Benkő Pál is azt mondja, várják a megelőzési törvény módszertanát, amely majd segíti a vállalkozókat, bár tapasztalatok szerint Kovászna és Brassó megyében jelenleg is megértők az ellenőrök, a formai hibák esetén nem bírságolnak azonnal.

Zsebbe kell nyúlni, ha jön az ellenőr?

A lapunk által megszólaltatott gazdasági szakértők egyöntetűen elhibázottnak tartják, hogy életbe lépett a pénzügyi ellenőrök 15 százalékos jutaléka, amely arra ösztönzi őket, hogy tüzetesebben vizsgálódjanak, és minden áron adóhátralékot állapítsanak meg. A kis- és közepes vállalkozókat tömörítő országos szövetség (CNIPMMR) véleménye szerint az idei esztendő az adóellenőrök túlkapásának éve lehet a 116-os számú kormányrendelet miatt, amely az adóhátralék vagy az elkobzott javak értéke 15 százalékának megfelelő jutalékot helyez kilátásba az adóellenőröknek.

Debreczeni László szerint a pénzügyőrök eddig is motiváltak voltak, hiszen havonta teljesíteniük kellett egy kitűzött célt, vagy­is hogy mennyi bírságot kell begyűjteniük az államkasszának, ám mostantól ez a motiváció már személyessé válik, hiszen saját zsebre megy. Edler András-György, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is elhibázott döntésnek tartja, hogy a kormány visszavezette a hét évvel ezelőtt megszüntetett ösztönző jutalékot. Emiatt ugyanis visszatér az a rendszer, hogy a vállalkozó tudja, amint megjelennek az ellenőrök, kénytelen „zsebbe nyúlni”, mert így is, úgy is találnak valami hibát.

Költség-e a szakkönyvvásárlás?

Edler úgy véli, inkább a különböző informatikai hálózatokat és adatbázisokat kellene összekötni, és azokból kiszűrni az adócsalást, nem helyszíni vizsgálódással zaklatni a vállalkozót. Ilyenre csak akkor kellene sort keríteni, ha felmerül a visszaélés gyanúja. A jutalékot akkor kaphatják meg az ellenőrök, ha adóhátralékot állapítanak meg, de ezt megtehetik, ha úgy ítélik meg, hogy valami nem volt jól könyvelve. Példaként említette, hogy a vállalkozó szakkönyvet vásárol, és azt költségként leírja, a pénzügyőr úgy dönthet, hogy az nem elszámolható. Ez az összeg adóhátralékként jelenik meg, és késedelmi kamatot is számolnak rá.

A Pro Wood faipari klaszter menedzsere, Kádár Rezső szerint is visszalépést jelent a 15 százalékos ösztönző jutalék. Hozzátette: az lenne az ellenőrző szervek feladata, hogy visszaszorítsák az adócsalást, és segítsék a vállalkozót, hogy időben korrigálja a tévedéseit. Erre alkalmas lehet az adóügyi kihágások megelőzését célzó törvény, viszont az ellenőröket ösztönző jutalék ismét nehéz helyzetbe sodorhatja a vállalkozókat, miután az elmúlt években pozitív változás volt tapasztalható az ellenőrök hozzáállásában. Most viszont visszatérhetnek azok az idők, amikor az ellenőr kijelentette, addig vizsgálódik, amíg talál valamit…

Forrás: Hirmondo.ro