Ego versus erős vállalkozói érdekképviselet.

Napirenden va a kereskedelmi kamarák törvényének a módosítása, amely 2 fontos újdonságot tartalmaz:

 

a) finanszírozási forrást rendel a kamarai rendszerhez, éves regisztrációs díj formájában, amelynek mértéke 10-100 euró között mozog, a vállalkozás nagyságának függvényében. Ezt a regisztrációs díjat minden vállalkozónak be kell fizetni.

b) kötelezővé teszi a cégek ügyvezetőinek tanúsítását.  A tanúsítványt a kereskedelmi kamarák bocsátják ki, egy ügyvezetői tanfolyam elvégzése és egy vizsga letétele után.

 

Több Kovászna megyei gazdasági szervezet is negatívan nyilatkozott a kereskedelmi kamarákról szóló törvény javasolt módosításairól, inkább vélt, mint valós okokra hivatkozva. Véleményünk szerint az igazi ok, amiért ezen gazdasági szervezetek nem szeretnék, hogy a javasolt módosítások életbe lépjenek az az, hogy ezek a gazdasági szervezetek úgy vélik, hogy a jogszabály-módosítás által biztosított finanszírozási forrás kedvezőbb helyzetbe hozná a kamarai rendszert velük szemben. Más szóval, inkább dögöljön meg a szomszéd (azaz a kereskedelmi kamara) kecskéje (is), minthogy egy megerősödött kamarai rendszer jöhessen létre. "Mindannyian szegények maradunk, de legalább egyenlőek vagyunk"... valahogy így hangzik a javasolt változtatásokat ellenzők filozófiája, akik figyelmen kívül hagyják az üzleti élet erős képviselethez fűződő érdekeit.

A helyzet jobb megértése érdekében az alábbiakban bemutatunk néhány szempontot, amelyeket mindenkinek figyelembe kell vennie ahhoz, hogy helyes és objektív véleményt tudjon alkotni a kérdésről.

 

Miért más a kamarai rendszer mint a többi vállalkozói érdekképviselet?

Az összes többi gazdasági szervezettel ellentétben, amelyeket az egyesületekről szóló általános törvény alapján hoznak létre (létrehozásuk fakultatív), a kereskedelmi kamarák létrehozását külön törvény szabályozza (létrehozásuk kötelező). E törvény szerint minden megyében kell lennie egy kereskedelmi kamarának. Ez nem romániai sajátosság, a világ minden országában így működik a kamarai rendszer. A kormányhoz, a politikai pártokhoz, az egészségügyi rendszerhez vagy az igazságszolgáltatáshoz hasonlóan a kamarai rendszer is része egy ország intézményi infrastruktúrájának. Csakhogy a fent felsorolt állami intézményekkel szemben a kamarai rendszer egy magánjellegű, politikamentes szervezet, amelyet a megyei üzleti közösség alulról szervez.

Mint minden intézménynek, így a kereskedelmi kamaráknak is, törvényben előírt feladataik vannak, és egy normális országban rendelkezniük kellene a feladatuk ellátásához szükséges pénzügyi forrásokkal. A kormánynak, a politikai pártoknak vagy az egészségügyi ágazatnak törvényben meghatározott finanszírozási forrásai vannak, de a kereskedelmi kamarák esetében ezt a törvény megalkotásakor elfelejtették... A kereskedelmi kamarákról szóló törvényt módosító törvényben előírt éves regisztrációs díj kiszámítható finanszírozási forrást biztosít a kamarai rendszer működéséhez. Az erős kamarai rendszer az üzleti érdekek erős képviseletét jelenti. Nem véletlen, hogy a legerősebb kereskedelmi kamarák olyan országokban működnek, mint Németország vagy Ausztria, ahol minden vállalkozó kötelező hozzájárulást fizet a kamarai rendszerbe.

 

Miért nem jó ötlet a kamarai rendszer állami finanszírozása?

Több helyről is hallani lehetett olyan megjegyzéseket, hogy ha az állam akarja, akkor finanszírozza direkt a költségvetésből a kamarai rendszert. Igen, elsőre ez a javaslat egész jól hangzik, hiszen a törvény által adott feladatok mellé kellene a finanszírozási forrás is. Ez viszont azt jelentené, hogy a kamarai rendszerből, amely jelen pillanatban egy alulról szerveződő, vállalkozói tulajdonban levő szervezet, egy állami intézményt csinálnak. Egy állami intézmény pedig nehezen tudná ellátni az erős vállalkozói érdekképviseletet, hiszen szinte kizárt, hogy egy adott kérdésben a finanszírozójával szemben foglalna állást.

 

Ingyenes és naprakész céges adatbázis- az információ hatalom!

 

Ha visszatekintünk az időben, azt látjuk, hogy 1990-ben, amikor a romániai kereskedelmi kamarai rendszer a kommunista rendszerváltás után újjáalakult, volt egy finanszírozási forrása, mivel a kamarai rendszerhez tartozott a cégbíróság is. A cégbíróság nem csak a finanszírozási források biztosítása szempontjából volt fontos, hanem az összes kereskedő adatbázisa által képviselt információs érték miatt is. A kamarai törvény módosító tervezetében szabályozott regisztrációs díj egyik fő felhasználása egy hasonló adatbázis létrehozása és fenntartása lesz, amelyet ingyenesen teszünk elérhetővé az üzleti környezet számára (kontakt adatokkal, pénzügyi mutatókkal együtt). 2004-ben az Adrian Nastase vezette kormány államosította a cégbíróságot, így a kamerarendszer finanszírozás és információ nélkül maradt. Akkoriban ez senkit sem zavart, és nem emlékszem, hogy a megyében vagy az országban bármelyik szakmai szervezet felemelte volna a szavát a demokrácia alapvető elveinek ilyen durva lábbal tiprása ellen.

Visszatérve a kereskedők adatbázisára, egyesek azt mondják, hogy a cégbíróság már rendelkezik ezzel az adatbázissal, és nem kellene párhuzamos adatbázist létrehozni. Elméletileg igazuk van, de az elmúlt 18 év megmutatta, hogy bár rendelkeznek az információkkal, nem érdekeltek abban, hogy azokat hatékonyan megosszák az üzleti szférával. Ehelyett az adatok egy része - nem átlátható módon - mindenféle cégeknél köt ki, amelyek eladják azokat az érdekelt feleknek. Gyakran kiderült, hogy ezek az adatok nem aktuálisak és nem pontosak. Az üzleti közösségnek naprakész és pontos adatokra van szüksége, és ennek az igénynek a kielégítésének egyetlen pragmatikus módja az, ha a kamarai rendszer a kereskedelmi kamarákról szóló törvény módosításáról szóló törvényben előírtak szerint adatbázist hoz létre és azt ingyenesen a vállalkozói közösség rendelkezésére bocsájtja. 

Minden vállalkozásnak szüksége van a potenciális piacok és potenciális partnerek azonosítására és ehhez elengedhetetlen a kereskedők naprakész adatbázisa. Egy olyan adatbázis, amelyből az információk nem csak úgy "lecsöpögnek", mint ma a cégbírósági nyilvántartás esetében, és egy olyan adatbázis, amely - ellentétben a jelenleg a piacon lévő különböző adatbázisokat értékesítő cégekkel - pontos és naprakész információkat tartalmaz. Az éves regisztrációra pontosan azért van szükség, hogy az adatok naprakészek legyenek, és ha valaki például Kovászna megyében építőipari cégeket akar keresni, akkor a találatok között csak olyan cégek szerepeljenek, amelyek fő tevékenysége valóban az építőipar. Az is nagyon fontos, hogy a kereskedőkre vonatkozó adatokat ne csak pontszerűen, hanem "tömegesen" is le lehessen hívni ebből az adatbázisból, mert hatékony piacelemzést csak ezen az alapon lehet végezni. 

 

A regisztrációs díjak felhasználása: adatbázis, gazdasági diplomácia, üzletfejlesztés

A kereskedelmi kamarákról szóló törvényt módosító törvény egyértelműen meghatározza az éves regisztrációs díjként beszedett összegek rendeltetését. Ezek az összegek kizárólag az üzleti környezet fejlesztésének támogatására és a nemzetközivé válásra fordíthatók. A nemzetköziesedéshez kapcsolódóan egy másik szolgáltatás, amelyet az üzleti környezetnek szeretnénk nyújtani, a gazdasági diplomácia. 

Igen, mondhatják egyesek, ezt már most is gyakorolják a nagykövetségekhez tartozó gazdasági képviseletek. És majdnem igazuk van, de nem veszik figyelembe, hogy a romániai vállalkozásoknak szükségük van a hatékonyságra, ugyan úgy, ahogy a kereskedőkre vonatkozó információkat tartalmazó adatbázisra is. Az állami rendszerrel ellentétben a kamarai rendszerben működő képviseletek olyan országokat céloznak meg, amelyek a romániai termékek/szolgáltatások számára valódi piaci szegmenst jelentenek, másrészt pedig versenyalapon működnek, ami azt jelenti, hogy a képviseleteken dolgozóknak jól meghatározott éves célkitűzéseik lesznek, és ezek nem teljesítése a megbízatás/munkaszerződés felmondásához vezethet.

 

Ügyvezetői tanusítás: nem ördögtől való, a fejlődést szolgálja

Azt is fontos megvitatni, mivel ezt is említették negatív visszajelzésként, hogy miért kellene az ügyvezetői (adminisztrátor) státuszt tanúsítványhoz kötni? A válasz az, hogy nem kell. El kell azonban döntenünk, hogy milyen országot akarunk. Ha nyugatra tekintünk, ha a közigazgatás reális digitalizálását és hatékony közigazgatást akarunk, akkor nem bízhatjuk a vállalatok vezetését olyan emberekre, akik alig tudnak írni-olvasni és/vagy akik nem rendelkeznek legalább alapvető ismeretekkel arról, hogyan működik egy vállalkozás. Az ügyvezetői tanfolyam és az azt követő vizsga célja pontosan az, hogy olyan emberek kezébe adja a vállalat vezetését, akik képesek a 21. század feltételei mellett ellátni ezt a feladatot.

 

Nem tesznek semmit...

Végül beszéljünk egy kicsit a negatív visszajelzésekről, hogy a kereskedelmi kamarák nem tesznek semmit. Ezt a kijelentést eleve elutasítjuk, de ha árnyaltabban nézzük a dolgokat, egy külső szemlélő szempontjából van benne némi igazság. Az alábbiakban felsoroltuk azokat a tevékenységeket, amelyeket a kamarának végeznie kellene. Konkrétan 15 fő tevékenységi területet kell lefednünk a törvény szerint. Mindezt úgy, hogy nincs finanszírozási forrásunk. Ehhez képest megpróbáljuk elvégezni a munkánkat. Azonban minden normális vállalkozó tisztában van azzal, hogy megfelelő források nélkül nem lehet rendkívüli eredményeket elérni.

Viszont ilyen mostoha körülmények között is dolgozunk. Nem hébe-hoba, hanem napi rendszerességgel. Van székhelyünk, vannak alkalmazottaink és van napi 8 órás munkaprogramunk, amikor a vállalkozók rendelkezésére állunk. A vírus sem állított meg minket, az ajtónk akkor is nyitva volt amikor minden más intézmény az ügyfélfogadását felfüggesztette. Mi akkor is a vállalkozók rendelkezésére álltunk és tettük mindezt azért, mert tudtuk, hogy a vállalkozás nem játék, az üzlet nem állhat meg. Köszönhetően annak a több mint 200 kamarai tagunknak, akik megértették a kamarai rendszer fontosságát és a tagsági díjukkal hozzájárulnak az intézmény fenntartásához. Köszönhetően azoknak a támogatóinknak, akik megértették a kamarai rendszer fontosságát és rendszeresen támogatják anyagilag a kamarát. És köszönhetően a kamara személyzetének, akik nap mint nap mindent megtesznek azért, hogy a hozzánk forduló vállalkozókat ügyes bajos dolgaikban támogassák.

 

Végszóként...

Végtelenül szomorúak vagyunk akkor, amikor azt látjuk, hogy a magukat vállalkozói érdekképviseletnek nevező szervezetek mindent megtesznek azért, hogy a kamarai törvény modosítását elgáncsolják. Butaságból. Hogy nehogy a kamarai rendszer megerősődjön. Nem látják be, hogy ha ebben az országban valaha is erős vállalkozói érdekképviselet lesz, azt csakis a kamarai rendszer tudja biztosítani. Mert erre volt kitalálva. Mert mi egy országos lefedéssel rendelkező rendszer vagyunk. Mert a törvény előírja, hogy ez a feladatunk. Mert a sok kicsi, földrajzilag szétszort és anyagi nehézségben levő egyéb szervezet akkor sem tudna egyenlő ellenfele lenni a kormánynak, ha a kamara nem erősödne meg. Mert ha a kamara nem erősödik meg, attól még ők sem. De ha a kamara megerősödik, akkor lesz legalább egy olyan vállalkozói érdekképviselet amely megfelelő módon tudja ellátni a feladatát. Akinek van súlya. Ez lenne a vállalkozók igazi érdeke, de ahhoz, hogy ezt az akadékoskodók belássák, félre kellene tenni az egót...

 

HÁTTÉR INFORMÁCIÓK

A 335/2007-es törvény értelmében a kereskedelmi kamarák autonóm, nem kormányzati, nem politikai, nonprofit, közhasznú, jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy képviseljék, védjék és támogassák tagjaik és az üzleti közösség érdekeit a hazai és külföldi hatóságokkal és szervekkel szemben.

A megyei kereskedelmi kamarák fő feladatai a következők:

a) a helyi közigazgatási hatóságok támogatása a terület gazdasági és társadalmi fejlődésében;

b) támogatják tagjaikat más országok hivatalos képviseleteivel, konzulátusaival és a megyei kamarához hasonló külföldi szervekkel való gazdasági kapcsolattartásban;

c) képviseli és védi a vállalkozói közösség érdekeit a román hatóságokkal és hasonló külföldi szervezetekkel szemben;

d) javaslatokat nyújt be az illetékes intézményeknek a tevékenységi területükre vonatkozó jogszabálytervezetek előmozdítására, amelyeket kérésre vagy saját kezdeményezésükre nyújtanak be;

e) kérelemre, a hatályos jogi szabályoknak és az egyéb intézmények számára megállapított hatásköröknek megfelelően kiadja az áruk származási bizonyítványait, a kereskedelmi gyakorlatra, a bejegyzett társaságokra, a cégek bejegyzéseire és a társaságok jogi helyzetében bekövetkezett változásokra vonatkozó tanúsítványokat, valamint a kereskedelmi események meglétét igazoló tanúsítványokat;

f) az érintettek kérésére ágazati és általános szinten gazdasági tanulmányokat és elemzéseket készít;

g) az Európai Unió kereskedelmi és ipari szabványainak népszerűsítése az üzleti életben;

h) adatbázisokat állít össze, amelyek tartalmaznak minden olyan információt, amely a kereskedők számára hasznos a tevékenységük gyakorlása során, információs, dokumentációs és üzleti tanácsadói tevékenységet végez; az üzleti környezet javítása érdekében megőrzi és felhasználja a kereskedelmi eseményekre vonatkozó adatokat;

i) megszervezi a kereskedelmi és polgári jogviták rendezését közvetítés, valamint eseti és intézményesített választottbíráskodás útján;

j) tanácsot ad a vis maior fennállásáról és annak a kereskedők kötelezettségeinek teljesítésére gyakorolt hatásáról;

k) a megyei kamara hírlevelének, katalógusainak, címjegyzékeinek vagy egyéb tájékoztató, dokumentációs és kereskedelmi reklámkiadványainak elkészítése és kiadása;

l) vásárokat, kiállításokat, kereskedelmi vásárokat, üzleti fórumokat, gazdasági partnerségi akciókat szervez és irányít belföldön és külföldön, saját, bérelt vagy bérelt helyiségekben;

m) évente megszervezi a legjobb vállalatok és a legjobb befektetők díjazását, jutalmazva a kereskedők erőfeszítéseit;

n)saját cégjegyzéket állítanak össze, amelyet Cégjegyzéknek neveznek; a cégjegyzékbe való bejegyzés a cégek kérésére történik, a kereskedelmi nyilvántartásba bejegyzett kereskedők pedig a kereskedelmi kamarák által összeállított cégjegyzékbe kerülnek be;

o) segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújt a cégbíróságon történő bejegyzéshez, és a következő tevékenységeket végzi:

1. Előzetes útmutatás a társaságok alapító okiratának létrehozására és módosítására vonatkozó jogi alaki követelményekről;

2. Útmutatás a nyilvántartásba vétel iránti kérelem és a cégbíróság tevékenységére jellemző formanyomtatványok helyes kitöltéséhez;

3. A cégbíróságon való bejegyzésre vonatkozó iratok benyújtása.

 

Kapcsolódó:

Viszonylagos a normalitás (hirmondo.ro)

Reagált a háromszéki kereskedelmi kamara vezetője a vállalkozók panaszaira (maszol.ro)