Biznisztérkép - Üzlet és régiók

Az utóbbi nyolc évben megvalósult befektetéseknek az illető régióra (megyére) gyakorolt hatását vizsgálta egy, a Ziarul financiar által közölt tanulmány (az összehasonlításhoz a 2008 és 2016-os statisztikai adatokat használták fel). Ennek alapján állították össze az ország úgynevezett biznisz-térképét. Az adatokból kiderül: a fejlesztések nem csupán az illető megye GDP-hozzájárulásának bővülését hozták, hanem gazdasági potenciálját, vonzerejét is befolyásolták, a különbségek a fejlettebb és kevésbé fejlett régiók között pedig tovább növekedtek, ami az életszínvonal közötti különbségek további torzulását eredményezte.

A megyék üzleti forgalma 2016-ban, az árbevétel dinamikája 2008 és 2016 között forrás: ZF

A legfejlettebb régiók

Amint az várható volt, a legfejlettebb régió Bukarest-Ilfov, ahol tavaly nem kevesebb, mint 44 százaléka valósult meg a bruttó nemzeti összterméknek (GDP), vagyis 575 milliárd lej. Mindez annak ellenére, hogy a nyugat-romániai beruházások miatt 2008-hoz viszonyítva az arány jelentősen csökkent, hiszen tíz évvel ezelőtt a GDP fővárosi függősége elérte a 65 százalékot. Ennek megfelelően a bukaresti cégek forgalma a vizsgált időszakban 29 százalékkal csökkent, ám vannak olyan megyék, ahol az árbevétel legkevesebb megduplázódott, miközben országosan átlagban 19 százalékkal növekedett az üzleti forgalom, elérve az 1300 milliárd lejt.

Zászlóhajós e tekintetben Argeş megye, ahol a Dacia-gyár „mozdonyszerepe” miatt a cégek forgalma nem kevesebb, mint 242 százalékkal bővült 2008 és 2016 között, elérve az 52 milliárd lejt. Ebből a forgalomból a mioveni-i autógyár 40 százalékot valósít meg. A másik kétszáz százalékos növekedés fölötti ütemet megvalósító régió Ilfov megye, ahol nem csupán a már megtelepedett vállalatok fejlesztettek, hanem a fővárosból „kivándorló” cégek, na meg a zöldmezős beruházások is jelentős fejlődési ütemet produkáltak. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán Arad megye áll, ahol a külföldi befektetések következtében az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség az országban és legmagasabb a munkaerőimport.

A megvalósított üzleti forgalom szempontjából a rangsor első négy helyezettje Bukarest, Ilfov, Temes és Kolozs megye maradt, itt valósul meg az összforgalom több mint fele (52,9%), vagyis 686 milliárd lej. Továbbá a főváros és a legerősebb tíz megye a bruttó nemzeti össztermék 70 százalékát valósítja meg.

Befektetés nélkül nincs fejlődés

A 2016-ban megvalósított üzleti forgalom szerinti ranglista végén, Mehedinţi, Krassó-Szörény és Teleorman előtt Kovászna megye szerepel 5,7 milliárd lejes értékkel, Hargita megye a maga 9,4 milliárdjával a középmezőny alsó szakaszát „erősíti”. Maros megye az élvonalba tartozik, 28,3 milliárd lejjel a tizedik, Székelyföld vonatkozásában azonban ez aligha releváns, hiszen a statisztikák megyei bontásban jelennek meg.

Ami a gazdasági fejlődés, vagyis az üzleti forgalom alakulásának dinamikáját illeti, a 2008–2016-os időszakban Kovászna megye a maga 35,3 százalékos növekedésével szintén a sereghajtók között van Mehedinţi, Brăila, Hunyad és Giurgiu megye „társaságában”. Hargita megye GDP-bővülése sem látványos, 35,9 százalékos arányával szintén a sereghajtók táborába tartozik, Maros megye viszont 143,4 százalékkal Argeş, Ilfov, Arad és Fehér megye után az ötödik legnagyobb bővülést érte el.

Szakemberek szerint az aránytalanságok egyértelműen a befektetések megvalósulása, illetve alacsony szintje miatt alakulnak ki. A lap idézi a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karának tanárát. Octavian Julia szerint egyértelmű összefüggés áll fenn az egyes régiókban fellelhető anyagi, de főleg humán erőforrás és a befektetési potenciál között, vagyis ahol van megfelelően képzett aktív munkaerő, oda szívesen mennek a cégek. Valójában egy ördögi kör alakult ki, hiszen a befektetések és a potenciális munkaerő egymást feltételezik, az utóbbi 28 évben kialakult folyamatok, nevezetesen, hogy a fejlettebb régiók egyre inkább vonzzák a befektetőket, a leszakadtak pedig egyre jobban lemaradnak, azt is eredményezi, hogy jelentős munkaerő-migráció alakult ki az országban: nem csak külföldre, hanem országon belül a fejlettebb régiókba is átvándorol a humán erőforrás, ami növeli annak fejlődési potenciálját, az aktív lakosság által elhagyott régiók pedig leszakadnak.

Példának okáért Kolozs megyében mintegy 190 ezer munkavállalót tartanak számon, ennek megfelelően a befektetések és a működő cégek vonatkozásában második, az üzleti forgalom szerint a negyedik helyen áll, míg a szomszédos Szilágy megyében kevesebb mint 30 ezer alkalmazott dolgozik, a megye vállalkozásainak üzleti forgalma alig 6 milliárd lej.

Bérkülönbségek

A nagy különbségek természetesen a megyei átlagbérekben is megmutatkoznak. A lista élén Bukarest szerepel háromezer lej fölötti nettó átlagbérrel (2017-es adat), a fővárost Kolozs, Ilfov és Temes megye követi. Érdekes ugyanakkor, hogy a legkevesebbet termelő Mehedinţi megyében az átlag nettó bér csaknem 2200 lej, míg a többi „sereghajtónál”, beleértve Kovászna megyét is, nem éri el a kétezer lejt.

Az elemzés alapját képező statisztikai adatok szerint egyébként 2016-ban Romániában összesen 638 426 vállalat adta le a zárómérlegét (magyarán ennyi működött), alkalmazottaik száma nem éri el a négymilliót (3 955 511 fő), üzleti forgalmuk pedig közel 13 ezer milliárd lejre tehető. Háromszéken, vagyis az ország legkisebb megyéjében ezek a számok így alakultak: 4372 működő cég, 28 683 alkalmazott, 5,7 milliárd lejes üzleti forgalom.

Fontos megjegyezni, hogy az egyes megyék üzleti forgalmának kiszámításánál az illető közigazgatási egységben bejegyzett vállalatok árbevételét vették figyelembe, ám sok cég az egész országban működtet munkapontokat.

Forrás: 3szek.ro