Bihari Béla: A digitalizáció a székelyföldi vállalatok versenyképességének az ára

Az idén már hatodik alkalommal megszervezett Digitális Székelyföld Konferenciáról, rendezvénysorozat hozadékáról és hatásairól kérdeztük Bihari Bélát, az IT Plus Kluszter elnökét.

Mit nevezne a nemrégiben lezárult Digitális Székelyföld Konferencia legfontosabb hozadékának?

Az információ- és a tudásáramlást. Számunkra nagyon komoly feladat, hogy majd hatvan előadóval, a több mint háromszáz résztvevőnek, valamit majd nem tízezer online közvetítést követőnek olyan programot nyújtsunk, amely szakmailag magas minőségi szintet üt meg. Bármennyire is körbehálózzák napjainkat az eszközök vagy automatizált folyamataink, továbbra is az ember a kulcs. A mai kiberbiztonsági résekkel telített digitális világunkban az adat mint nyersanyag mellett a bizalom még nagyobb érték. Valódi sikernek ítéljük meg a személyes kapcsolatok építésének és érvényesítésének lehetőségét ezen a konferencián.

Fotó: a konferencia Facebook-oldala

Milyen lehetőségeket tartogat a digitalizáció, és hogyan járulhat hozzá Székelyföld fejlődéséhez?

Akaratunk ellenére is a digitalizáció behálózza vállalkozásainkat, és kiterjed a mindennapjainkra, legyen az a privát szféránk vagy munkahelyi környezetünk. Többször is elhangzott már az az állítás, miszerint a digitalizáció a székelyföldi vállalatok versenyképességének az ára. A digitalizáció és a vele járó információáradat manapság kihívás és egyben egy lehetőség is. Kihívás egyrészt a vállalatoknak és főleg a döntéshozóknak, folyamatosan szűrni és helyesen reagálni a beérkező adatokra, másrészt lehetőség világpiaci szinten is „hallatni” termékeiket és szolgáltatásaikat. Mindkét irány rendkívül fontos, hiszen a be-ki áramló adat- és információmennyiség megértése és feldolgozása elsősorban (és nem csak) a vállalati humán erőforrás folyamatos képzését feltételezi. A virtuális tereknek köszönhetően Székelyföldet mára már van lehetőségünk nem csak a klasszikus történelmi vágányon bemutatni. És itt gondolok konkrétan az innovatív vállalkozásokra, kezdeményezésekre, mint például a Székelyföldi Legendárium vagy akár a 6. Digitális Székelyföld Konferencia. Mindezen kezdeményezések segítik Székelyföld világpiaci pozitív megítélését.

A konferencia végén tartott beszédében azt mondta: „Erdélyben az orrunk előtt hevernek azok az értékes információk, amelyek által Székelyföld felkerülhet a digitális világtérképre”. Mondana néhány példát ilyen értékes információkra?

Székelyföld soha sem állt rosszul nyersanyag szempontból, ha csak az altalaj kincseit, földrajzi adottságait vagy történelmünket vizsgáljuk. Nekünk nem kell adatokat gyártanunk kutatásainkhoz vagy megoldásainkhoz, hiszen ezek a mind itt hevernek a lábunk előtt. A kérdés az, hogy miként tudjuk elsősorban MI ezeket az adatokat digitalizálni, és a kinyert információkat világpiaci porondon javunkra fordítani. Miként tudjuk a digitális autópályán ezt a valós adatbázisunkat és a ráépülő megoldásainkat a leggyorsabb sávra juttatni anélkül, hogy privát szféránk háborítatlan maradjon. És itt csak két példát említenék, amelyek messze nincsenek kiaknázva: a világon ritkaságnak számító székelyföldi kúriák és kastélyok mint történelmi örökségünk. E helyi értékeink köré épülő turisztikai szolgáltatások és digitális programok kiváló lehetőséget és versenyelőnyt jelentenek, világpiaci szinten is. Második példaként említeném a nagy múlttal rendelkező székelyföldi kórházaink digitalizálását. A lokális kutatási projektek európai, bioinformatikai projektekbe való bekapcsolása. Egy ilyen értékünk a kovásznai Dr.Benedek Géza Szívkórház, amelyik egy országos szinten elismert gyógyközpont. Az itt rögzített, országos szórású, évi több ezres betegállományi kórlapok, kórlefolyási feljegyzések bemeneti valós adatokként szolgálhatnak nagyméretű projektekben.

Arról is beszélt a konferencián, hogy a kiberbiztonság és az adatvédelem versenyképességi kérdés. Hogyan állnak a székelyföldi cégek az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének alkalmazásával?

Nincsenek erről méréseink, és valós helyzetfelmérést sem végeztünk. Azt viszont érezni lehet, hogy a Cambridge Analityca botrányt követően a privát és vállalkozói szféra érzékennyé vált. Főleg a vállalkozói érdekképviseletek próbálnak élen járni és ösztönözni a vállalkozókat a rendelet helyes alkalmazására. Természetesen a piacot elárasztották a mindentudók is, akik kihasználva a lehetőséget különféle egyszerű megoldásokat ajánlanak. Ezzel ellentétben az IT Plusz Klaszter a konferencián a kiberbiztonságot a szakmai oldalról körüljárva mutatta be.

A rendezvénysorozat zárásakor elhangzott: jövőre is székelyföldi városba látogat a konferencia, ezúttal új formában. El tudna-e árulni részleteket?

Mint minden mag, amely egészséges táptalajra kerül, a konferencia mondhatni elérte az „egészséges csemete” szintet. Persze ágai itt-ott kuszák, ezért csinosítani kell, hogy törzsében is erősödjön. Rengeteg ajánlás és kezdeményezés érkezik. Ezekben a napokban elemezzük a tapasztalatokat és levonjuk a tanulságokat. Úgy érzem, pár gyerekbetegségen már túl vagyunk, de ahhoz, hogy igazán felnőtté váljunk, még rengeteg tennivalónk van.

A konferencia missziója továbbra is katalizálni ezt a folyamatot, összehozni önkormányzati, vállalati, privát és oktatási szférát egy közös zászló alá: Székelyföld Digitalizációja. Továbbgondolva: ahogyan Tusványos a rövidnadrágos politika színtere, úgy célunk az őszi DSZ vándorkonferenciánknak a térségünk szakmai rendezvényévé való előléptetése. Ajánlom bárkinek szakmai szervezetünket, az IT Plusz Klasztert. Aki teheti és szeretne ezen célok érdekében velünk munkálkodni, azt várjuk csapatunkba.

Forrás: Maszol.ro