Átláthatatlan rendszerben értékelik a cégeket. Uniós joggyakorlatot sértenek?

Az európai uniós joggyakorlattal ellenkezik az Országos Adóhatóság (ANAF) azon gyakorlata, amely alapján a cégeknek megadják vagy megvonják tőlük az áfa-számot, mutatott rá Debreczeni László.

A sepsiszentgyörgyi adószakértő szerint az új adótörvénykönyv világosan kimondja, hogy áfa-témában az uniós joggyakorlat mindent hazai szabályt felülír. Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy a tavalyi, botrányos 088-as nyilatkozat visszavonását követően érvényben van annak egy finomított változata. Eszerint az adóhatóság 15 kritérium alapján értékeli a vállalkozók megbízhatóságát és a cég tevékenységét, mindegyik kritériumnak van egy pontszáma – ami nem nyilvános –, és ha nem ér el egy küszöbértéket, nem kaphat áfa-számot, mutatott rá az adószakértő.

Hozzátette, ez azzal jár, hogy bár a cég – ha a forgalma meghaladja az évi 220 ezer lejt – köteles befizetni a 19 százalékos általános forgalmi adót, ám ezt nem írhatja le, ami ellehetetleníti a működését. Az intézkedés a sorozatosan áfa-csaló cégek ellen irányul, ám a tisztességes vállalkozók is járulékos vesztesei lehetnek, véli Debreczeni László.

Így járt egy általa képviselt cég is, amely viszont pert nyert az adóhatóság ellen. Az érintett vállalkozástól az adóhatóság arra hivatkozva tagadta meg az áfa-számot, hogy „nem mutatott fel elegendő pénzügyi erőforrást az áfa-körbe való tartozáshoz”. A bíróság viszont megállapította, hogy az adóhatóság nem hozta nyilvánosságra a kritériumokat, hogy pontosan mit vár el a cégtől, illetve hivatkozott az uniós joggyakorlatra, miszerint nem lehet megtagadni az áfa-számot csak azért, mert az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy a cég nem rendelkezik megfelelő pénzügyi és műszaki erőforrással gazdasági tevékenysége gyakorlásához. Továbbá csak akkor tagadhatja meg az adószámot, ha objektív kritériumok alapján bizonyítani tudja, hogy a kérelmező előzőleg használt adószámot áfa-csalás céljából. Debreczeni szerint ez az uniós joggyakorlatnak automatizmussá kellene válnia, hiszen az ország szabálysértési eljárást (infringement) kockáztat, amiért megszorítással korlátozza a szabadkereskedelmet.

Forrás: Hirmondo.ro